A 7. osztályosok kirándulása Horvátországba 2023. október 16-20.

Iskolánk tanulói részt vehettek a Bethlen Gábor Alap Határtalanul programja keretében egy 5 napos horvátországi kiránduláson. Minden 7. osztályos tanulónak lehetősége nyílt egy tartalmas programon részt venni, 2023. október. 16-tól 20-ig. Együtt utaztunk Kesztölc és Leányvár iskoláinak tanulóival, 38 diák és 4 pedagógus. Célunk volt kapcsolatot teremteni az érintett tájegység magyarságával, magyar iskolába járó tanulókkal, megismerkedni a néphagyományokkal, az ott élő magyarság életével.

A kirándulást megelőzően előkészítő foglalkozást tartottunk a három iskola tanulóinak Leányváron, és a Magyarság Házában Budapesten. A cél az volt, hogy megismerkedjenek egymással a leányvári, kesztölci és piliscsévi iskolákból érkezett 7. osztályosok.

Tanulóink izgatottan várták a kirándulást. Az utat a Csillagösvény Utazási Iroda szervezte. Honismereti vezetőnk Hunor, a helyszínekhez kapcsolódó tájékoztatással szolgált a gyerekeknek. Utunk Címe: Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában Horvátországban, tengerparti látogatással Fiumében és Abbáziában

Első nap a tengerig utaztunk. Látogatás tettünk a Zrínyiek és az Erdődy grófok birodalmába. Varasd mintegy 10 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkeressük az Erdődyek várkastélyát és teszünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosában. Itt találjuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is. Csáktornya a Zrínyiek sasfészke. Tettünk egy sétát a csáktornyai várnál. Elsétáltunk a Szent Jeromos szlavóniai  szentünk szobrához, a Zrínyi fához, Zrínyi teljes alakos szobrához, a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez és a turulmadaras központi emlékoszlophoz. Szálláshelyünk Selcén volt, gyönyörű tengerre néző szobákban.

Második nap: Tengerre magyar! Ezt a napot 2 órás hajókirándulással kezdtük az Adrián, ezután elmentünk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a 13. században. Megismerkedünk Fiume történelmi belvárosával, a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben épült a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkeressük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross emléktáblát, Jókai tábláját. Megtekintettük Szent Víd, a város védőszentjének a templomát, ahol Feszty Árpád mennyegzőjét is tartották és amely a 100 kunáson is látható. A babérról elnevezett Lovranban a római időkből megmaradt településmagban tettünt sétát, amely kacskaringós kis utcáival visszaadja az adriai falucskák mára eltűnő hangulatát. Itt, az ékszerdoboz óvárosában találjuk azt a villát, ahol Feszty Árpád is elhunyt. Abbáziában sétáltunk és fagyiztunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt.

A harmadik napon városnéző sétára indultunk Zágrábba, Horvátország fővárosába. Meglátogattuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástját is látjuk. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is. A Káptalandombi városrészből átsétáltunk a Felsővárosba (Gradac), itt találjuk a Jellasics-teret, valamint a Szent Márk-teret a Szent Márk templommal, rajta Horvátország és Zágráb címerével. A fővárosból pélmonostori szálláshelyünkre utaztunk, ahol finom vacsorával, kedves magyarszavakkal fogadtak bennünket.

Negyedik nap Vörösmarton Vörös Márta legendájával ismerkedtünk meg, majd a Juhász pincébe, és annak múzeumi udvarára látogattunk, ahol a szőlő feldolgozás folyamatát ismertük meg és sok érdekes régiséget is láthattunk. Ellátogattunk a sok szenvedést látott Ovcsarára. A délszláv harcok idején 87 napig ellenállt az ostromnak. Majd a város elfoglalása után a szerbek a helyi kórház alagsorában élő illetve ápolásra szoruló embereket evakuálás címén buszokra szállították, majd a pár kilométerre lévő Ovcsara mezőgazdasági majorba vitték, ahol hosszas kínzások után mindannyiukat lelőtték és közös tömegsírba dobták. Vukovárra érve a délszláv háborúk egyik ikonikus városát ismerhettük meg, ahol máig sok házon látni golyó és repesz nyomokat. Megtekintettük a vukovári víztoronyot, amely a délszláv háború horvát jelképévé vált, valamint az emlékparkot, ahol háborús eszközök vannak kiállítva.

Az utolsó napon ellátogattunk a várdaróci tájházba, amely falu központjában található és ahol megismerhettük a baranyai magyarság hagyományait. Ezután Kopácsra értünk ahol végigsétáltunk a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkban. A helyi hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban, majd fapallókon keresztül tettünk sétát a mocsaras terület felett. Utolsó állomásunkra a Dráván átkelve érkeztünk meg. Eszéken valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott. Felkerestük a várat, Eszék óvárosát és annak főterét, innen a belváros felé indultunk. A főtéren megtekintettük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket. Itt Eszéken meglátogattunk egy magyar iskolát, ahol nagyon kedvesen fogadtak bennünket. A gyerekeknek sok kérdésük volt az ottani diákokhoz. Mesekönyvekkel kedveskedtünk nekik, majd miután elbúcsúztunk tőlük, hazafelé vettük utunkat.

Szállásainkon tiszta, kulturált környezetben, kiváló elhelyezésben volt részünk. Diákjaink a tőlük elvárható fegyelmezettséggel és figyelemmel rendkívül tartalmas utazáson vehettek részt.

Köszönjük, hogy részt vehettünk ezen a szép kiránduláson, hogy láthattuk a tengert. Nagyon sok élményben volt részünk, a kesztölci és leányvári gyerekekkel jó barátság kötöttünk. Sokáig fogunk emlékezni a csodaszép helyekre ahol jártunk.

Somogyiné Juhász Mónika a 7. osztály osztályfőnöke