Kóbor Kriváneková Nikoleta vagyok, Szlovákiában születtem. 2019 óta magyar és szlovák állampolgár vagyok. A férjemmel Kesztölcön élünk 9 éve. Egy csodálatos kisfiú édesanyja vagyok, aki minden percünket bearanyozza.
Szlovákiában jártam Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába és a középiskolai tanulmányaimat Kereskedelmi Akadémián végeztem, magyar nyelvű osztályban. Mivel magyar nyelvű oktatásban részesültem, így a magyar nyelv volt a „plusz” tantárgy. Esztergomban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szereztem a szociálpedagógusi diplomát. Közel 10 évig dolgoztam a gyermekvédelemben, az utolsó 3-4 évben, mint óvodai és iskolai szociális segítő. Ebben a munkakörben lehetőségem nyílt arra, hogy az óvodák és az iskolák napi dolgaiban részt vegyek. Ennek is köszönhetően hoztam meg a döntést, hogy pedagógusi pályára lépjek.
Idén felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanári szakra. A tudásomat ezzel is gyarapítani kívánom.
Miért a Szlovák nyelv? – Számomra egyértelmű volt, mivel az egyik részem a mai napig „Szlovák”. Nagy örömre szolgált mikor megtudtam, hogy a környezetemben a szlovák nemzetiség jelen van. Bízom benne, hogy a tudásom és az ismereteim által a gyermekek – szüleik – többet megtudnak majd Szlovákiáról. Meglátják, hogy a szlovák nyelv nem is olyan ördögtől való.
"Azok a dolgok tesznek egyedivé, amiben különbözök másoktól. " Alan Alexander Milne, Micimackó