foto1
foto1
foto1
foto1
foto1

Iskolánk múltja és jelene – Az iskola bemutatása

 

Piliscsév község a Pilis-hegy lábánál, csodálatos természeti környezetben fekvő település. Lakosainak száma 2400 fő körül mozog, akik közül kb. 400 felnőtt korú vallja magát szlovák nemzetiségűnek. A szlovák lakosság betelepítése az 1700-as évek elejére tehető. Piliscsév, nemzetiségi hagyományai ápolásában nagy múltú település.

A régi, magyar község, nevével először 1274-ben találkozunk. Első általunk ismert birtokosa Csévi Róger fia, László volt.

A török megszállás alatt elpusztult a falu és csak a 17. század végén 18. század elején települhetett újra. Nagy, vagy Boldog Csévnek is nevezték. 1779-ben és 1824-ben, szántás közben, római mérföldjelző oszlopok kerültek napvilágra.

A község oktatásügye szolgálatában, egy 1836-ban, a plébánia mellett épített iskola állt,  addig a kántortanító lakásában tanultak a gyermekek. 1892-ig csak egy osztály létezett, míg ebben az évben megszervezték a II. osztályt. Mindkettő tágas tantermekben tanult. (Tankötelesek száma: 254) A tanítási nyelv: magyar-szlovák.

A felekezeti iskolát a község tartotta fenn, amely támogatást kért időnként a káptalantól. Iskolai könyvtára, testgyakorló tere nem volt, kézimunkát nem tanítottak ebben az időben.

A kántortanító lakása elkülönült az iskolától.

Az 1838-ban már létező uradalmi faiskolában tanították a gyerekeket a gyümölcsfák ápolására. A XVIII-XIX. században európai jelenség, hogy papok, lelkészek, néptanítók az újkori mezőgazdasági forradalom élharcosai.

1900-ra már szükség volt harmadik tanteremre és tanerőre.

Az 1900. június 17-én megjelent hirdetésben a szlovák nyelv ismeretét előírták az alkalmazandó tanítónak.

A XX. század elejéről néhány statisztikai jelentés megtalálható a csévi plébánia iratanyagában. Az 1903/1904-es kimutatás szerint az államilag segélyezett felekezeti iskolába 234 gyerek iratkozott be. A négy tantermet használó iskolában 6 osztály tanult. A tanítási nyelv magyar. Az 1903-as általános érseki helynöki utasításértelmében a hittant is magyar nyelven oktatták (előtte szlovákul), illetve ha szükséges volt, mindkét nyelven el kellett mondani a tananyagot.

Római katolikus: 252. Anyanyelv: magyar 14, szlovák 238.

Az 1907/1908-as kimutatás szerint a vallástant ismét szlovákul tanították, március 15-ét megünnepelték.

Az 1908/1909-es kimutatás szerint ekkor még sem gazdasági ismétlőiskola, sem kisdedóvó nincs a faluban.

Az iskolaépület tulajdonosa a hitközség és Stern Márk. A tanítás osztott és osztatlan osztályokban folyik, külön van az első és a második, együtt a harmadik és a negyedik fiú és együtt a leány, az ötödik, hatodik vegyes. Létszám: 261, római katolikus vallású: 259, egy református és egy evangélikus gyerek van.

Anyanyelv: magyar 11, szlovák 250, magyarul tud 111. A négy tanítóból 3 tud szlovákul.

Csév község képviselőtestülete 1908. szeptember 15-én hozott és törvényhatósági jóváhagyással ellátott határozatát, a vallás- és közoktatási miniszter elfogadta. Ennek értelmében a római katolikus népiskola érintetlenül hagyásával 1910. szeptember 1-től magyar nyelvű állami népiskola felállítását rendelte el egyelőre 4 tanerővel. A községet kötelezte egy 5 tantermes iskolaépület megépítésére. Előírta, hogy a község köteles aziskolával kapcsolatosan szervezendő gazdasági ismétlőiskola céljára megfelelő gyakorlóterület és összes dologi kiadását biztosítani. (Addig csak általános ismétlőiskola működött a faluban.)

Az állami iskola felállítására azért került sor, mert a káptalan a központi fekvésű telkét iskolai célokra nem adta oda. Megfelelő feltételekkel és pénzzel pedig a politikai község rendelkezett. A századforduló környéki magyarosító politika tetőpontjának tartja a szakirodalom a kultuszminiszter Apponyi Albert gróf után Lex-Apponyinak nevezett törvénycsomagot, ami előírta, hogy a felekezeti iskolafenntartók csak akkorrészesülhettek államsegélyben, ha az iskola tanítási terve és tanulmányi rendje megfelelt a törvény előírásainak, azaz magyarul tanítottak, a központ által jóváhagyott tankönyveket használták stb. Az 1908-ban elfogadott újabb törvény a népoktatást ingyenessé tette. Ez az önmagában haladó és pozitív intézkedés viszont hátrányosan érintette a felekezeti iskolákat, közöttük a felekezeti nemzetiségi iskolákat, akik így elestek a tandíjtól. Államsegélyt viszont nem kaphattak, vagy nem is akartak kapni.

A káptalan 1500 frt-ja a felekezeti iskola fenntartására nem bizonyult elégségesnek. Más fedezet hiányában ez az iskola megszűnt. Az új iskolaépület megépítéséig a régi iskola termeit bérelte (kettőt) a község.

Az általános ismétlőiskola 1926-ban gazdasági továbbképzővé minősült át. Ekkor épült meg a jelenlegi iskolaépület.

Az 1930-as évekre 5 tantermes, 7 tanerős állami elemi iskolában általában 300-340 körül mozgott a tanulói létszám. A gazdasági továbbképzőben átlagosan 152 tanulót oktattak.

A tanerők vallása római katolikus volt. 1942-ben fordult elő először, hogy más vallású (evangélikus) tanítót alkalmaztak. A római katolikus lelkész tiltakozott az alkalmazás ellen, arra hivatkozva, hogy csak két más vallású bányászcsalád él a faluban. A tankerületi főigazgató azonban a kérést - a tanító eltávolítására - elutasította.

Az iskola ifjúsági könyvtára 300 kötetes, a népkönyvtár, melyet 1927-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumtól kapta a község 220 kötetből állt.

Az iskola épületét 1986-ban  bővítették, amikor  4 tanterem, 4 kisebb terem /gazdasági iroda, nevelői szoba, informatika terem, szükségtanterem/ hozzáépítése, vizesblokk, központi fűtés kiépítése történt meg. Ezzel lehetőség nyílt az addigi kétműszakos oktatás helyett a délelőtti tanítás bevezetésére.

Az azóta eltelt időszakban – a fenntartói gondoskodásnak és pályázati támogatásoknak köszönhetően – számos felújításra, korszerűsítésre került sor:

·                  Sportpálya aszfaltozása

·                  Gázfűtés bevezetése, majd korszerűsítése

·                  Belső udvar térkövezése

·                  Nyílászárók részleges cseréje

·                  Ereszcsatorna cseréje

·                  Tantermek felújítása

·                  Udvari előtetők építése

·                  Leányöltöző és tornaszertár kialakítása

·                  Tornaszoba felújítása

 

Tárgyi felszereléseinket, szemléltetőeszközökkel való ellátottságunkat is a folyamatos fejlesztés jellemzi:

·                  Új, korszerű tantermi berendezések (tanulópadok, szekrények, táblák)

·                  Informatikai berendezések (számítógépek, projektorok, interaktív táblák, laptopok, tabletek)

·                  Audio-vizuális és irodatechnikai eszközök

·                  Sportszerek, szemléltetőeszközök

 

 

 

Intézményünk a szakmai alapdokumentuma alapján 8 évfolyamos, szlovák nemzetiségi nyelvet oktató intézmény.

Alapító szerve neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Fenntartó neve: Tatabányai Tankerületi Központ

                          2800 Győri út 29.

Az intézmény jogállása, intézménytípusa, pedagógiai feladatai az Nkt. 4. § alapján

Köznevelési és egyéb alapfeladata

-        Általános iskolai nevelés-oktatás

·         Nappali rendszerű iskolai oktatás

·         Alsó tagozat, felső tagozat

·         Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos – látási fogyatékos)

·         Nemzetiségi nevelés-oktatás /anyanyelvű nevelés-oktatás (szlovák)/

-        Egyéb köznevelési foglalkozás

·         Tanulószoba, napköziotthonos ellátás