Romány Tibor vagyok és testnevelőként, valamint osztályfőnökként veszem ki a részem a Piliscsévi Általános Iskola életéből.

A fő cél a mozgás és az egészségesebb életmód megszerettetése, a fizikális állapot és mozgáskultúra fejlesztése, de a feladat ettől sokkal több.

A testnevelés órák jellegéből fakadóan fokozottan kerülnek előtérbe a személyiségjegyek. Markánsabban mutatkoznak meg a dominanciák, az egyéni vagy csapatjátékos beállítódások, de határozottabban kerül felszínre sok egyéb mellett a félénkség vagy a gátlásosság is. Nem kaphatnak tehát kisebb hangsúlyt a valós vagy vélt, de minden esetben figyelmet érdemlő problémáik, hogy egészséges magabiztosságot és valós önismeretet szerezhessenek.

Éppen ezért sosem spórolok bizonyos szavakkal: „Hogy vagy…?” „Megoldjuk!” „Segítek!” „Szerintem úgy lenne jobb…” „Van megoldás…” „Ügyes vagy!” „Ez az! Meg tudtad csinálni!”

Tibibácsi (Így egyben, ahogy ők hívnak. 😊 )

A felnőtteknek Kováts Andrea, a gyerekeknek Andi néni vagyok. Matematikát és fizikát tanítok.

Rengeteg dolog van a világon, amitől félünk, pedig valójában semmi okunk nincs rá. Ilyenek például a pókok, és ilyen a logaritmus is…

A matematika egy izgalmas logikai játék, ami nem szabad, hogy a gyerekek számára mumus legyen, sokkal inkább kihívás a megoldás megtalálására.

Apukám (aki szintén ezt a két tárgyat tanította) világnézete szerint a világmindenség semmit nem ér a matematika és a fizika megfelelő mélységű ismerete nélkül, így elég határozott indítást kaptam e két tárgy tanulása és tanítása terén.

A fizika és a matematika két nagyon alkalmas szaktárgy arra, hogy ezeken keresztül megtanítsam a gyerekeket a logikus gondolkodásra, fejlesszem a probléma megoldó képességüket, segítsem őket a kapott információk között tudatosan eligazodni, tehát egy kicsit felkészítsem őket az életre…

Hajnali-Molnár Adél vagyok, gyógypedagógus: tanulásban akadályozott gyermekek tanításával, fejlesztésével foglalkozom az Esztergomi Montágh Imre EGYMI-ben, valamint a Piliscsévi Általános Iskolában. Végzettségeim: 2005-2009: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar Esztergom, Szociálpedagógia szak.

Halmos Zsuzsa vagyok, a Piliscsévi Általános Iskolában, tánc és mozgás tantárgyat tanítom az alsó tagozat 4 évfolyamán.

A Magyar Táncművészeti Egyetem mester szakán végeztem, néptáncpedagógus szakiránnyal.

Gyerekkoromban táncos vagy pedagógus szerettem volna lenni, a táncpedagógus hivatással mindkét álmom teljesült. Szerencsés helyzetben voltam tanáraim és mestereim között nagyszerű egyéniségek voltak.

A néptáncot, mint általános mozgáskultúrát tanítom. Játékokat használok konfliktus megoldásra, agresszió kezelésre, másság elfogadására, és az érzelmek elmélyítésére. Úgy gondolom, hogy a tanárnak egész pályája során tanulnia és változnia kell. Minden gyereket a neki legmegfelelőbb módszerrel motiválok, ötleteiket, kéréseiket beépítem az óráimba. Élménypedagógiai módszerekkel dolgozom.

„  A tehetségüket sikeresen fejlesztő egyéneket vizsgálva, világosan látható, hogy leginkább az készteti az embert a koncentrációra, ha örömét leli az adott tevékenységben.”

Csíkszentmihályi Mihály

Bedő Viktória vagyok, pedagógia és gyógypedagógiai munkámmal és tudásommal segítem a tanulókat a mindennapokban, jelenleg pedagógiai asszisztensként.

Szeretek itt dolgozni a Piliscsévi Általános Iskolában, mivel úgy gondolom, hogy az első perctől kezdve családias, barátságos légkör vesz körül.

Munkavégzésemről elmondhatom-mely részemről hivatás is egyben-, hogy számomra az irányadó a gyermekek igényének kielégítése, egyéniségük szem előtt tartása és érdekük képviselete a hétköznapokban. Célom a szeretetteljes és nyugodt légkör megteremtése, mi több, egymás eltérő személyiségét elfogadó közösség kialakítása és mentorálása.

Jövő évi terveim egyik alappillére a szakmai elhivatottságom okán, hogy tanulmányaimat a pedagógia szakterületén továbbfejlesztem, ennek eredményeképp, önfejlesztés gyanánt tanítói alapszakon kezdem meg főiskolai tanulmányaimat.

Mottóm:

„Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompa szellem, hiszem az ember értéke mindig attól függ, hogy hisznek vagy kételkednek benne.” (Robert Musie)