Iskolánk közösségét mélyen megrázta a hír, hogy szeretett vendégtanárunk, Lucia Olostiaková tragikus hirtelenséggel elhunyt. Február 27-én rövid, bensőséges megemlékezést tartottunk a tiszteletére.  

Lucia tanárnő szerette a hivatását, szerette a diákokat, és szerette ezt az iskolát, a csévieket. Mindig türelemmel és kedvességgel fordult hozzánk, és még a nehéz helyzetekben is a legjobbat akarta kihozni mindenkiből. Rövid idő alatt is sokat adott nekünk: tudást, odafigyelést és példát arra, hogyan lehet igaz szívvel tanítani. Felidéztük kedvességét, lelkesedését és elhivatottságát, mellyel minden nap a tanítást és a csévi közösséget szolgálta. Diákjai és kollégái, a falu intézményeinek vezetői személyes emlékeket osztottak meg róla, majd egy vers tette teljessé a tiszteletadás pillanatait. A gyertya lángja mellett egyperces néma csenddel búcsúztunk tőle, mely többet mondott minden szónál.

Lucia tanárnő elhivatottsága és szellemisége tovább él bennünk, tanítványai szívében és mindabban, amit tőle tanultunk. Emlékét megőrizzük. Nyugodjék békében.