Az idei tanév során az iskolakertünk újabb mérföldkőhöz érkezett: a gyógy- és fűszernövénykert kialakításával nemcsak a kert területe bővült, hanem a tanulók gyakorlati ismeretei, felelősségérzete és környezettudatossága is mélyülhetett. A folyamatos fejlesztés jegyében, ebben az évben közel 20 m²-rel növeltük meg az iskolakert alapterületét, ahol több új növényt is telepítettünk: többek között petrezselymet, levendulát, rozmaringot, bazsalikomot, mustárt, zellert és koriandert is ültettünk.
A munkálatok szigorúan szervezett lépésekben történtek: a terület kijelölésétől és előkészítésétől kezdve a növények elrendezéséig és beültetéséig minden mozzanatot alapos tervezés előzött meg. A magokat a nebulók tanári felügyelet mellett ültették el, valamint a locsolásban, gyomlálásban és gondozásban is aktívan részt vettek, beosztás alapján, rendszeres felügyelet mellett.
Külön öröm iskolánk számára, hogy a Technika és tervezés órákon is kiemelt figyelmet kapott a kert, valamint a tanulószobás foglalkozásokon is gyakran visszatérő tevékenység volt a növények gondozása, így nem csupán a diákok tantárgyi tudása, hanem a gyakorlati készségük is folyamatosan bővülhetett a tanév folyamán.
A természet azonban idén sem mindig volt kegyes hozzánk: a szélsőséges éghajlati viszonyok, a hirtelen jött esőzések, majd hosszan tartó száraz időszakok nehezítették a gondozást és sajnos nem minden növény nőtt ki. Ennek ellenére a közösségünk összefogása, a tanulók kitartása és a pedagógusi irányítás lehetővé tette, hogy a kert mégis felmutatható eredményeket produkáljon, hiszen kibújt néhány koriander, számtalan paradicsompalántával gazdagodtunk, „tökeink” is egyre szebben díszelegnek, hagymáink kitartóak, a napraforgónk „önállósította magát” és ott is nő, ahol nem ültettük, továbbá, a paprikáink cseperednek és a nyár folyamán még igyekszünk életet lehelni a salátáinkba is újfent.
Így, a tanév végén tehát kijelenthetjük, hogy a gyerekek számára a „kert-projekt” több, mint gondozási feladat, hiszen felelősségvállalást, türelmet, együttműködést és munkaszeretetet is tanulnak az állandó feladatok elvégzése alkalmával, valamint a közösen végzett munka és a természet közelsége is segíti őket abban, hogy megtapasztalják: a növények gondozása valójában önmagunk gondozása – a munkálataink által tehát képessé váltak figyelemmel, kitartással és törődéssel önmaguk felé is fordulni, ami számunkra pedig a legnagyobb öröm.
Summázva, iskolánk jövőbeli célja továbbra is az, hogy a tanulók ne csak tankönyvekből ismerjék meg a világot, hanem két kézzel is érintsék akár egy ásó, egy locsolókanna vagy épp egy frissen kibújt bazsalikomhajtás formájában, így a kertünk tehát nemcsak a „földünkön gyarapszik”, hanem a közösségünk szívében is egyaránt.